Sáv: Genesis 1 (Alternate)

Az NKJV legnagyobb problémája: a KJV nevét használja, mégis téves szövegi álláspontot vegyít bele

Az NKJV főszövegének megfogalmazásai, NU/M-jegyzetei és a Received Texttől való eltérései alapján bemutatjuk, miért nem pusztán az 1611-es KJV modern angol változata, és miért kell óvakodni ettől a kevert szövegi állásponttól.

🔑 Fő következtetések

  • Az NKJV nem csupán az 1611-es KJV modern angol változata: Újszövetségének fő alapja a Received Text, de megfogalmazásai változnak, jegyzetei pedig más szöveghagyományok NU/M olvasatait is bemutatják.
  • Az Apostolok cselekedetei 8:37, Máté 17:21, Márk 16:9–20, János 7:53–8:11 és 1János 5:7–8 példái azt mutatják, hogy a főszöveg és a jegyzetek eltérő szövegi ítéleteket állítanak egymás mellé. Minden helyet külön kell ellenőrizni.
  • Ezért nem ajánljuk az NKJV-t. KJV vásárlásakor keresse az egyértelmű 1611 KJV vagy Authorized Version jelölést.
Tartalomjegyzék

Az NKJV legnagyobb problémája: a KJV nevét használja, mégis téves szövegi álláspontot vegyít bele

Az NKJV (New King James Version) „New King James” neve könnyen azt a benyomást keltheti, hogy csupán az 1611-es KJV modern angol változata. Az NKJV azonban nem pusztán nyelvi korszerűsítés: Újszövetségének fő alapja a Textus Receptus (TR), jegyzetei viszont NU- és M-olvasatokat hoznak be más szöveghagyományokból; főszövegének egyes megfogalmazásai eltérnek a KJV-től, sőt más modern fordításokéval is egyeznek. A KJV nevének, a főszöveg eltérő megfogalmazásainak és a téves szövegi ítéleteknek az egy kiadáson belüli társítása az NKJV-vel szembeni bírálatunk lényege.

A probléma az, hogy az olvasó a KJV nevét és az ismerős igeszakaszokat látja, miközben azt is közlik vele, hogy NU vagy M nem fogad el bizonyos olvasatokat; ráadásul a főszöveg fordítói döntései sem mindig pusztán a régies angol korszerűsítését jelentik. Azt a benyomást kelti, hogy csak a nyelv változott, valójában azonban e látszat mögött téves szövegi olvasatokat és a hozzájuk tartozó fordítói döntéseket vegyíti a kiadásba.

Azoknak a hívőknek, akik hiszik, hogy Isten a történelmi egyházon keresztül megőrizte Igéjét, és ragaszkodnak a Received Texthez, ez nem jelentéktelen tudományos kiegészítés. A NU/M-jegyzetek egy másik szöveghagyományt tárnak az olvasó elé; amikor ezeket az eltérő olvasatokat a főszövegben szereplő igeszakaszok szövegi státuszának megkérdőjelezésére használják, az NKJV többé nem csupán a KJV modern angol változata, hanem a főszöveg és a beillesztett, félrevezető jegyzetek között mutat be egymással versengő szövegi ítéleteket.

Az NKJV-jegyzetek rövidítései

Az NKJV szövegi jegyzeteiben gyakran szerepel a NU és az M rövidítés:

  • NU a Nestle–Aland és a United Bible Societies görög Újszövetség-kiadásaiban képviselt olvasatokat jelöli, vagyis a modern kritikai szöveg olvasatait.
  • M a Majority Text, vagyis a többségi szöveg olvasatát jelöli.

Az alábbi példákban a NU/M-jegyzetek a vers mellett olyan ítéleteket közölnek, amelyek azt taglalják, hogy egyes szövegek tartalmaznak-e egy adott verset, illetve hogy egy szakasz az eredeti szöveghez tartozik-e. Az elérhető online NKJV-változatokban ezek a részek továbbra is szerepelnek a főszövegben; a vita az, hogy az NKJV közli őket, miközben olyan eltérő olvasatokat is felsorol, amelyek tagadják szövegi státuszukat. Ezt nem lehet úgy leegyszerűsíteni, hogy „a főszöveg teljesen kihagyja őket”, de az olvasó számára figyelmen kívül hagyható, semleges megjegyzésnek sem tekinthető.

Néhány figyelemre méltó igehely

1. Apostolok cselekedetei 8:37: hitvallás a bemerítés előtt

Az online NKJV főszövege közli Fülöp és az etióp eunuch bemerítés előtti párbeszédét és hitvallását; a jegyzet szerint NU és M kihagyja ezt a verset, és hozzáteszi, hogy nyugati szövegekben, köztük a latin hagyományban is megtalálható.

A probléma itt nem az, hogy az online főszöveg törölte volna a 37. verset, hanem az, hogy az NKJV közvetlenül a főszöveg mellé helyezi a NU/M kihagyásra vonatkozó ítéletét. Az olvasó ezt olvassa: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia”, majd azt is megtudja, hogy más szöveghagyományok egy egész verset kihagynak; ezek a hagyományok azonban tévedésekkel terheltek, és eretnek kéziratokat is magukba foglalnak. Pontosan ez az a kevert szövegi álláspont, amelyet a cikk bírál: a főszöveg egy olvasatot közöl, a jegyzetek pedig lehetővé teszik, hogy egy másik megkérdőjelezze a főszöveg teljességét.

2. Máté 17:21: imádság és böjt

Az online NKJV főszövege közli ezt a verset, amely az imádságról és a böjtről tanít; a jegyzet szerint NU kihagyja. Ez nem bizonyítja, hogy a főszöveg már törölte volna a verset, hanem két egymástól eltérő szövegi ítéletet állít egymás mellé. Pontosan így téves szövegek használatával félrevezetik az embereket az ige megértésében.

3. Márk 16:9–20: a feltámadott Úr megjelenései tanítványainak

Az online NKJV főszövege közli Márk 16:9–20-at; a jegyzet szerint NU zárójelbe teszi ezt a szakaszt, mert nem tekinti eredetinek, továbbá megemlíti, hogy a Sínai- és a Vatikáni kódexből hiányzik.

Ez a szakasz a feltámadott Úr tanítványainak való megjelenéseit, a nagy misszióparancsot és mennybemenetelének tanúbizonyságát tartalmazza. Az NKJV a főszövegben közli, jegyzetében viszont az olvasó elé tárja NU ezzel ellentétes ítéletét. A cikkben képviselt Received Text álláspont szerint ez nem pusztán kiegészítő információ: téves kézirati ítéletet helyez a KJV igéje mellé, és kétséget ébreszt az olvasóban afelől, hogy a szakasz a Szentíráshoz tartozik-e.

4. János 7:53–8:11: a házasságtörésen ért asszony

Az online NKJV főszövege közli János 7:53–8:11-et, Jézusnak az asszonnyal való bánásmódját és tanítását; a jegyzet szerint NU az egész szakaszt zárójelbe teszi, mert nem tartja eredetinek, ugyanakkor megemlíti, hogy több mint 900 János-kézirat tartalmazza.

Ez nem bizonyíték arra, hogy az NKJV főszövege törölte az egész szakaszt. Az igazi kérdés az, hogy a jegyzet közli NU elutasító ítéletét, miközben elismeri, hogy több mint 900 János-kézirat tartalmazza. Az olvasónak látnia kell, hogy ez nem állásfoglalás nélküli jelölés, hanem a különböző szövegi bizonyítékok és az azok közötti választás közvetlen bemutatása az ige mellett.

5. 1János 5:7–8: az Atya, az Ige és a Szentlélek bizonysága

Az online NKJV főszövege megőrzi az 1János 5:7–8 „mennyei bizonyságtételre” vonatkozó szavait; a jegyzet szerint NU és M kihagyja az érintett szavakat, és azt állítja, hogy csak négy vagy öt késői görög kézirat tartalmazza őket. Ez azonban egyáltalán nem felel meg a tényeknek. Több mint száz történelmi kézirat tanúskodik erről a szakaszról.

Az Atya, az Ige és a Szentlélek mennyei bizonysága az 1611-es KJV-ben és az online NKJV főszövegében is olvasható; az NKJV jegyzetei azonban NU/M olvasatai alapján kétségbe vonják ezt a szakaszt. A Majority Text és a TR nem teljesen azonos, és az 1János 5:7 kezelésében is eltérnek. A vita tehát nem pusztán a modern angol megfogalmazásról szól, hanem arról, miként torzítja és zavarja össze az NKJV a KJV szövegét és tekintélyét a görög szöveg téves olvasatain keresztül.

Miért jelentenek problémát ezek a jegyzetek?

A pontos fogalmazás nem jelenti azt, hogy enyhítenünk kell az NKJV problémáját. Újszövetségének fő alapja a TR, ami megkülönbözteti az egészében modern kritikai szövegre épülő fordításoktól; jegyzeteiben azonban NU- és M-olvasatokat is közöl, az M (Majority Text) pedig maga sem azonos a TR-rel. A Hodges–Farstad-féle Majority Text sok helyen eltér a TR-től, és az 1János 5:7 kezelését különösen sok kritika érte. Nem az a probléma, hogy „az NKJV teljes egészében áttért a kritikai szövegre”, hanem az, hogy az NKJV KJV-nevet kölcsönző kiadásként észrevétlenül hoz be téves szövegi ítéleteket, és megnehezíti az olvasók számára a főszöveg, a jegyzetek és az alapul szolgáló szövegi álláspont megkülönböztetését.

Az Apostolok cselekedetei 4:27, Titusz 3:10, Róma 4:25 és 1Thesszalonika 5:22 azt mutatja, hogy az NKJV nem csupán korszerűsíti a KJV régies angolát: egyes megfogalmazásokat megváltoztat, és némelyik fordulata más modern fordításokéval is egyezik; Dániel 3:25 főszövegének és jegyzetének elrendezése szintén figyelemre méltó szövegi álláspontbeli különbséget mutat. Ezek a példák bizonyítják, hogy az NKJV nem pusztán nyelvi frissítés, bár az angol megfogalmazás egyezése önmagában nem bizonyítja, hogy mögötte szükségképpen ugyanaz a görög alapszöveg áll. A bírálat ezért az egész mintázatra irányul: a főszöveg megváltoztatott megfogalmazásaira, a NU/M-jegyzetek eltérő olvasataira, valamint arra, hogy különböző szöveghagyományokat állít egymás mellé.

Az NKJV legfelháborítóbb vonása, hogy a KJV nevét használja, mégis téves szövegi álláspontot vegyít egyetlen kiadáson belül, és azt a benyomást kelti, hogy az olvasó csupán a KJV modern angol változatát olvassa. A valóság azonban egészen más.

További olvasmányok: M. H. Reynolds, “The New King James Bible Examined”

Összegzés: válassza az 1611-es KJV-t, ne csak a „KJV” feliratot nézze

Ezért egyértelműen nem ajánljuk az NKJV-t. Nem az 1611-es KJV egyszerűen modern angolra átírt változata: főszövegének megfogalmazásai érdemben megváltoznak, jegyzetei pedig más téves szöveghagyományok, például NU/M olvasatait hozzák be. Ha KJV-t szeretne vásárolni, válasszon egyértelműen 1611 KJV vagy Authorized Version jelölésű kiadást; ne tévessze meg a „New King James” név, és ne tekintse az NKJV-t 1611-es KJV-nek.